MEGHŰLÉS

A hirtelen bekövetkező erős vízhőmérséklet-váltózás vagy az optimálistól nagyon eltérő hőmérsékleten való tartás meghűlésre vezethet. Egyes fajok hajlamosabbak a meghűlésre ( Mollienisia, Betta) mások kevésbé. A meghűlésre való hajlam az egyedfejlődés egyes stádiumain fokozódhat. A megfázott hal halványabb színű úszóit jellegzetesszerűen összehúzza, súlyosabb esetben hámelhalás tapasztalható. Egyensúlyzavar, az úszóhólyag károsodása esetén hasonúszás is tapasztalható. A megfázott halak vizének hőmérsékletét az optimálisnál 3-4 esetleg 5 fokkal fűtsük fel több napon keresztül majd lassan fokozatosan csökkentsük az optimális körüli hőmérsékletre. Előnyös egyidejűleg a paraziták elszaporodása ellen Xantakridin feloldása a vízben.

 

OXIGÉNHIÁNY

 Ha a vízben oldott oxigén mennyisége hirtelen megfogyatkozik, olyan mértékben, hogy nem elégítik ki halaink igényét, akkor először a víz felszínére igyekeznek- ott viszonylag több az oldott oxigén és ha ez sem elegendő, levegőnyeléssel próbálják elkerülni a fulladást. Az oxigénhiány megelőzhető a helyes akváriumgondozással, elsősorban helyes népesítéssel. Ha az oxigénhiánynak technikai oka van akkor súlyos esetben részleges vízcsere vagy a halak egy részének áttelapítése is szükségessé válhat. Mindenképpen tartózkodni kell a halak etetésétől, mert az etetés növeli az oxigénszükségletet és lehetőleg csökkenteni kell a vízhőmérsékletet, hogy csökkentsük halaink anyagcsere-intenzitását, és ezzel oxigénigényüket. A tartósan oxigénhiányban sznvedő halak felismerhetők elálló kopoltyúfedőikről.

 

GYOMOR-ÉS BÉLGYULLADÁS

Tartási hibából eredő betegség. Rendszerint a faj igényeinek nem megfelelő vagy túl egyoldalú etetés okozza. Kiváltó ok lehet a szennyezett Tubifex, Chiromus, valamint a romlott hús, a dohos esetleg savas száraz eleség. Gyomorgyulladás esetén a gyomor nyálkahártyája piros. Kívülről a hastájék duzzadt, a halak színe sötétebb a normálisnál. Étvágyuk van. Bélgyulladáskor a bélcsatornában vérzések keletkeznek. Hosszabb lefolyású krónikus esetben a halak apatikusak, közömbös viselkedésűek. A végbél enyhén kitüremkedettt, vöröses. A hal étvágytalan, soványodik. Színe szokatlanul sötét. Ez a faroktájékon a legfeltűnőbb. A heveny bélgyulladás gyors elhullást okoz, amit pánikszerű villámgyors úszás és ugrásra emlékeztető kényszermozgások szoktak megelőzni. A betegség szakszerű etetéssel megelőzhető. Gyógyítása az etetés azonnali teljes beszüntetésével és 1-2 hétig tartó koplalókúrával lehetséges. Az etetés kiváló minőségű, természetszerű, élő eleséggel kell kezdeni.

 

ELHÍZÁS

Az elhízás az akváriumokban tartott halaink között gyakori jelenség. A természetellenes, szakszerűtlen tartás és etetés következménye. Az elhízott halak hastájéka duzzadt, mozgásuk lomha néha kóros lustasággá fokozódhat (Betták). Az öreg halak különösen hajlamosak az elhízásra. A szénhidrátokban gazdag eleség a máj kóros elzsírosodását okozza. A tenyészállatoknál súlyos következmény, hogy az ivarmirigyek aktív szövetei zsírszövettel töltődnek, s ez terméketlenséget idéz elő. AZ elhízás a tenyészállatok egyik leggyakoribb betegsége. A halak elhízása vitamindús, változatos, mérsékletes etetéssel megelőzhető. A tenyészállat-nevelés során ere már az ivadékneveléstől kezdődően gondolnunk kell. 1-1 koplaló nap vagy rendszeres féladagú etetés beiktatása sokat segíthet. Az elhízás legjobb ellenszere a plankton és a szúnyogálca rendszeres etetése. A legveszedelmesebb hízlaló eleség az Enchitraeus. A Tubifex csak akkor hízlal, ha naponta többször, teljes jóllakásig etetjük vele halainkat.

 

IKRAVISSZAMARADÁS

Gyakran előfordul, hogy a nőstény nem hajlandó ikrát rakni, holott szemmel látható ikrával telt. Ennek oka rendszerint az, hogy túl későn tettük ki ívni, vagy pedig a petefészek degenerálódott. A le nem rakott ikra szikanyaga sok esetben felszívódik, csak a peteburok marad vissza. Ha azonban az ikra rothadásnak indul, a hal szepszisben pusztul el. Az ikrát egyszer visszatartó nőstény a továbbiakban már tenyésztésre alkalmatlanná válik. Elevenszülőknél szepszis akkor fordul elő, ha a peték valamilyen oknál fogva nem termékenyülnek meg, vagy az anya nem képes ivadékait a petevezetékből kinyomni. A különösen értékes ivadékot az anya hasfalának felmetszésével menthetjük meg. Az operációval mindig várjunk az esedékes szülés utáni 6-7 napig, mert 5-6 napot még normális késésnek lehet tekintenünk.

 

Oldal: Környezeti ártalmakból eredő betegségek
Díszhalakról minden ami csak szükséges lehet. - © 2008 - 2024 - diszhalinfo.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat