Díszhalakról minden ami csak szükséges lehet.

Díszhalak szaporodásáról, tenyésztéséről, etetéséről, betegségeiről valamint a növényekről minden. Az oldal fejlesztés alatt!!

A medencéinkben gondozott Puntius fajok Elő- és Hátsó-Indiában honosak. Az Afrikából származó fajokat nálunk nem tartják. A legkülönbözőbb vizek lakói. Őshazájukat általában nagy csapatokba verődve találhatók, sokszor óriási tömegben. Mozgékonyak, ezért lehetőleg 50 literesnél nagyobb medencékben tartsuk őket. Kedvelik a víz tetején úszó növényzetet és a sötét talajt. Szeretmek a talaj közelében tartózkodni. Általában kedvelik a viszonylag meleg vizet, de eltűrik a rövid ideig tartó alacsonyabb vízhőmérsékletet is. Élénkségüket növeli, ha 2-3 hetenként vizük egyharmadát lecseréljük friss vízzel. A víz minősége iránt különösebb igényeket nem támasztanak. A tiszta vizet azonban mindegyik faj szereti. Békés természetűek. Egyaránt táplálhatók élő és száraz eleséggel. A Puntius-félék nagyon falánkak, és táplálékkeresés közben gyakran a talajra rakódott, réteget is átdolgozzák. A fiatal állatok nagyon szeretnek kis csoportokba, laza rajokba verődve úszni. Szépségük valójában így érvényesül. Tenyésztésük általában nem nehéz. A legtöbb faj üvegkádakban ívatható, talajréteg nélkül. Ikráztató növényként használhatunk finomlevelű növényeket vigyázva arra, hogy ne rögzítsük a növényeket túl sűrűn. Elegendő az ívatómedence egy sarkát, a medence alapterületének egyharmadát betelepíteni ikráztató növénnyel. Alkalmas lehet ikráztatásra a puha, laza szálakból álló perlonvatta is. Ívatáshoz lágy és kristálytiszta vizet adjunk. A víznek legalább a fele friss víz legyen,mert ez élénkítőleg hat a tenyészpárokra. Az ívató medence vizéhez tegyünk 10 literenként egy kávéskanálnyi konyhasót. Az ívató medence ne legyen 10-15 literesnél kisebb, mert viszonylag sok ikrát raknak, és több száz ivadékra számíthatunk. Feltétlenül érdemes az ívatómedencébe egy belsó filtrálót is elhelyezni, hogy állandó szűréssel a víz tiszta maradjon. Az ívatómedencét lehetőleg úgy állítsuk fel, hogy a reggeli nap első sugarai ráessenek, mert ez növeli a kihelyezett pár ívási hajlandóságát. A tenyészpárt este helyezzük a medencébe, és rendszerint a második nap reggelén ikráznak le. Tapasztalataink szerint az ikrarakás biztosabb, ha az idő derült. Úgy tűnik, a derült napfényes idő kedvezően befolyásolja a Barbus fajok ívási kedvét. Az ívást általában a nőstény szokta provokálni amennyiben a hímet csipkedni, hajtani kezdi. Az ívásra hajlandó, beérett ikrával rendelkező nőstény jellegzetes magatartása ez. Reggelre azután a hím, az amelyik a növények közé csalja a párját, és ha kell, zavarja a nőstényt. A kora reggeli órákban, igen heves hajtás közepette a hím a nőstény oldalához préselődve nyomja ki belőle az ikrát, és megtermékenyíti. Az ikra egy része megtapad a növényeken más része a fenékre süllyed. A jól táplált és előkészített pár rendszerint az ívás alatt nem eszi az ikrát.Délelőtt 10 vagy 11 óráig az ívás rendszerint befejeződik. Ezután a párt el kell távolítani a medencéből, mert a kifáradt és megéhezett állatok elkezdhetik fogyasztani ikráikat. Az ívató medencében ennek ellenére nem javasoljuk a tenyészpár etetését, mert ez a víz szennyeződését okozhatja. A kis lárvák 26-28 fokos víz mellett 24-26 óra alatt kelnek ki, majd 1-2 napig fekszenek a medence alján vagy függenek a növények levelein, szárain. A kikelést követő 4-5. napon elúsznak. Etetésüket akkor kezdjük, amikor az ivadék kb. 60%-a folyamatosan, süllyedés nélkül úszik. Az első nap etethetők Cyclops naupliusával, a sóféreg egynapos lárváival, valamint kerekesférgekkel. Pár napig szükségből a tojássárgája is megfelelő eleség lehet. Egyhetes kortól napi egy alkalommal etethetünk mikrót is. Kizárólag ez az eleség nem megfelelő, csak ettől az ivadék növekedése nem kielégítő. Fontos, hogy vizünk infuzóriamentes legyen, ezt legbiztosabban filtrálással érhetjük el. Az ivadék gyorsan nő, és fajtól függően 5-9 hónap alatt tenyészérett.

BARBUS CONCHONIUS=RÓZSÁS DÍSZMÁRNA

Hazája Elő-India északi része, Bengál, Asszám. A hát olajzöld az oldalak és a has ezüstösen csillogó, rózsaszínben játszó, a hím ívás idején élénkvörös. A faroktövet borsó nagyságú, aranysárga szegélyű fekete folt díszíti. A nőstény úszói színtelenek, a teste teltebb. A hím karcsúbb, úszói rózsaszínűek, hátúszóját sötét-fekete csík szegélyezi. Igénytelen faj, a víz minősége iránt nem érzékeny. Viszonylag jól tűri a hidegebb hőmérsékletű vizet is, azonban szép színét csak 20 fok feletti vízben mutatja meg. Egyik legkönnyebben szaporítható trópusi díszhalfaj. Egy hím 2 nősténnyel is ívatható. Az ívás alatt 24-26 fok körül tartsuk a víz hőmérsékletét. Az ivadék 24-30 óra alatt kel ki. Az ivadék nevelése könnyű, növekedése gyors. Újabban a Szovjetunióból hazánkba került a rózsás díszmárna fátyolúszójú tenyészváltozat is.

BARBUS NIGROFASCIATUS=BÍBORFEJŰ DÍSZMÁRNA

 

Hazája Ceylon. Testhossza 5-6 cm. Alapszíne sárgásszürke, a has felé fehérbe hajló. A testén három fekete harántcsík húzódik, a faroktövet fekete folt dísziti. A hím úszói sötétszürkék, ívás idején és ha jól érzi magát, szinte koromfeketék. A nászruhás hím feje, valamint testének elülső fele bíborvörös. A nőstény sokkal halványabb, ívás idején szinte sárgás, ugyanakkor harántcsíkjai kifejezetté válnak. A hím karcsúbb és általában valamivel nagyobb a nőstényénél. Tartása azonos az általános részben leírttal. Az ívatómedencét enyhén árnyékoljuk, és az alapterület egyharmadát borítsa finomlevelű növényzet. Megfelel a perlonvatta is. Vízhőfok 25-27 fok. Ha kihelyezés után a harmadik napon sem ívik a pár, akkor újabb párral próbálkozzunk, vagy egy hét múlva erős etetés után még egyszer a régivel. Előnyös, ha ívás előtt a nemeket külön tartjuk. Az ivadék 36-48 óra alatt kel ki. Három nap múlva kezdenek elúszni. Etetésüket tojássárgájával, de megfelelőbb, ha kerekesférgekkel, sóféreggel vagy Cyclops naupliusszal kezdjük. Négy-öt hetes korban kezdenek színesedni. Ezután már érdemleges veszteséggel nem kell számolni. Ivadéka lassabban fejlődik, mint a rózsás díszmárnáé.

BARBUS OLIGOLEPIS=NAGYPIKKELYŰ DÍSZMÁRNA

Hazája Szumátra. Alapszíne vörösbarna, a hát felé sötétedő. A has okkersárga. Az oldalak és a hát ráeső fényben kékes gyöngyház csillogású. Az oldalak minden pikkelyén szabálytalan fekete folt van. A hímek úszói téglavörösek és feketén szegélyezettek. A nőstény úszói okkersárgák és nincs fekete szegélyük. A nőstény valamivel kisebb és teltebb hasú, mint a hím. Hossza 5 cm. Igénytelen, igen békés természetű hal.20-26 fokig minden vízhőmérséklet megfelelő számára. Tenyésztése nem nehéz, megegyezik a Barbus nemzetség bevezetőjében leírtakkal. Az ívató víz 6-8 nk-ú és 7 pH körüli legyen. Tapasztalataink szerint növelhető az egy ívásból származó ivadék száma, ha az ívási idő előtt a nemeket 3 hétre különválasztjuk, mert különben a társas medencében is rendszeresen ívnak. Az ívás előtt külön tartott pároktól 250-es létszámú családot is fölnevelhetünk. Igen kedvező hatású, ha a már elúszott ivadék vizébe 10 literenként két teáskanálnyi sót teszünk. Az ivadék növekedése viszonylag lassú.

BARBUS SCHUBERTI=BROKÁT DÍSZMÁRNA

A faj rendszertani besorolása még nem történt meg. Az Usá-ban tűnt fel először. Eredete tisztázatlan. Egyesek fajkeresztezés termékének tartják, mások önálló fajnak tekintik. Könnyű szaporíthatósága, tetszetős színe miatt gyorsan elterjedt szerte a világon. Alapszíne aranyvörös, a has felé ezüstösbe átmenő. A faroktövet fekete folt díszíti. Az úszók aranysárgák. A nőstény nagyobb termetű, a színei sápadtabbak. A hím kisebb, karcsúbb, színei erősebben pirosba játszóak. 6 cm-nél ritkán hosszabb. Békés természetű, mindenevő. A medence vize iránt nincsenek különleges igényei. Vizének hőmérsékletét 22-25 fok között tartsuk. Tenyésztése nem nehéz. A Puntius-félék általános jellemzésében leírtakkal azonos.

BARBUS TETRAZONA=SZUMÁTRAI DÍSZMÁRNA

Hazája a Maláj-félsziget és Szumátra. Az egyik legszebb trópusi díszhalfajunk. Hossza 6 cm. A háta olajbarna, oldalainak alapszíne sárgás, a pikkelyek széle aranyosan csillogó. A világos alapszínű oldalait 4 fekete harántcsík díszíti. A hát és a farokúszó, valamint a haúszók pirosak. A hím vékonyabb, hát, farok és hasúszói élénk pirosak. A nőstény teltebb, úszói sápadtabbak. Békés természetű, azonban vitorláshalat, gurémi fajokat és legyezőfarkú guppikat lehetőleg ne tegyünk abba a medencébe, ahol szumátrai díszmárnákat is tartunk, mert csipkedésükkel megsértik az említett fajok úszóit, valamint tapogatóit. Jó étvágyú halfaj, élő és száraz eleséget egyránt fogyaszt. Lehetőleg 50 literesnél nagyobb medencében tartsuk. Szereti, ha a medence talaja sötét, világos talajon a színei sápadtabbak. A víz keménysége 4-12 nk között változhat. 6,5-7,5 pH kémhatású víz megfelelő tartásukhoz. Vizük hőmérsékletét tartsuk 21-25 fok között. A szumátrai díszmárna a közepesen nehezen szaporítható halak közé tartozik. A jó tenyészpár a tenyésztés sikerének alapfeltétele. Lehetőleg fiatal nőstényt és 3-4 hónappal idősebb hímet tegyünk ki ívni. A tenyészmedence legalább 15 literes legyen, mert az ívást igen heves nászjáték vezeti be, és egy jól előkészített nőstény 4-500 ikrát is rakhat. Szaporítása idején a víz keménysége 3-8 nk között lehet, míg pH értéke 6,5-7,5 között a megfelelő. Tiszta esővíz, forralt desztillált víz keveréke egyaránt alkalmas az ívatáshoz, de ioncserélő műgyantával lágyított víz is használható. Az ívatómedencébe talajt ne tegyünk. Ikráztató növénynek megfelel a Ceratopteris, perlonvatta. Az este kitett párok amennyiben az ívató medence reggeli napfényt is kap rendszerint a következő de  legkésőbb a második reggelen leívnak. A hím kegyetlenül hajt, miközben fekete csíkjai teljesen elhalványodnak. Ha a nőstény nem hajlandó ívni, sokszor előfordul, hogy a hím agyonhajtja a párját. Az ívást 2-3 óra alatt be szokták fejezni. Ívás alatt az ikrát rendszerint nem fogyasztják, ívás után azonban egyes párok ikrafalók. A lárvák 25-26 fok körüli vízhőmérsékleten 18-24 óra múlva kikelnek. Az ivadék vizét egyszerű belső homokszűrővel filtrálhatjuk mindjárt az elúszás után, még jobb azonban, ha a pár úgy ívik le, hogy a filtráló már a medencében van, és a befejező ikrarakás után azonnal elkezdjük a víz szűrését. A kis halak érzékenyek a különböző mikroorganizmusokkal szemben. Sok deformált úszójú, szumi család előidézői a túlságosan elszaporodott vízi egysejtűek. A kis lárvák kikelésük után 3-4 nap múlva elúsznak és már képesek Artemis salina vagy Cyclops nauplius fogyasztására. 4-5 napi planktonetetés után mikrót is adhatunk nekik. Ezt nponta egyszer szívesen fogyasztják. Kizárólag mikrón azonban lassan fejlődnek. Három hetes korban már kezdenek színesedni. Növekedésük gyors. Jó pároktól igen nagy létszámú családok nevelhetők, olykor 350-400 ivadék is.

BARBUS TITTEYA=VÖRÖS KARCSÚ DÍSZMÁRNA

Hazája Ceylon. Árnyékolt patakok lakója. Hossza nem haladja meg az 5 cm-t. Nagyon szép díszmárna faj. A háta zöldesen csillogó őzbarna, az oldalak és a has pirosas. A szájtól kezdődően az oldalak középvonalának a farok közepéig kékesfekete csík húzódik. E fölött kékeszöld irizáló sáv látható. Az úszók pirosak, fekete szegéllyel. A hím élénkebb, ikrázás idején lángvörös alapszínű. A nőstény teltebb formákat mutat. Szeretik a félhomályt, kissé félénk természetű halak. A hímek zavarják egymást. Kedvelik a sűrű növényzetű medencét. Tartási hőmérséklet 24-26 fok. Mindenevők. Sajnálatos, hogy e szép faj ritka lakója akváriumainknak, amit főleg viszonylag nehéz tenyészthetősége magyaráz, de nem indokol.Az eredményes szaporításhoz lágy víz szükséges. Tiszta esővíz vagy desztillált víz és forralt víz keveréke is megfelel. Az ívatómedence minimális méretei 30*20*20 cm. A medence aljára helyezzünk egy sor mogyoró nagyságú sötét kavicsot. Ikráztató növényül a Myriophyllum vagy a perlonvatta is alkalmas. Egy hímet és egy nőstényt helyezzünk ki az ívató medencébe. Ívási hőmérséklet 25-26 fok. A többi Puntius fajjal ellentétben a Puntius titteya délután kezd ívni és azt estig folytatja mesterséges világítás mellett is. Ívás után a párt eltávolítjuk a medencéből. 24 óra múlva kikelnek a lárvák. A hatodik napon elúsznak, etetésük apró élő eleséggel kezdődik. A 4-5. etetési napon adhatunk naponta egyszer mikrót. Négyhetes korban kezdenek színesedni. Egy 60-80 ivadékból álló család jó tenyésztési eredmény. 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 46
Tegnapi: 61
Heti: 215
Havi: 1 324
Össz.: 291 199

Látogatottság növelés
Oldal: Díszmárna nemzetség tartása és tenyésztése
Díszhalakról minden ami csak szükséges lehet. - © 2008 - 2024 - diszhalinfo.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »