CARASSIUS AURATUS=ARANYHAL

Őse az ezüstkárász. Kínában az aranyhalakat 970-ben ismerték és 1200 körül már több változatát szaporították. 1500 és 1600 között elsősorban a császárok udvarában, a nemesség körében volt divatos díszállat. Bronz és kerámia edényekben, fatálakban és kerti medencékben nagy szakértelemmel és odaadással tenyésztették. A 17. században Portugálián keresztül került Európába. Tenyésztése Európában először 1728- ban sikerült, Hollandiában. Ezután viszonylag gyorsan ismertté és kedveltté vált. Dél-Franciaországban, Portugáliában, valamint Mauritius szigetén az aranyhal elvadult, és többezres tömegben népesíti be a tavakat és a folyókat. A szép példányok háta aranyvörös, oldala aranyszínű, ami a has felé világossárgába megy át. Egy-egy ivadékcsoport ma is meglehetősen vegyes színű. Néhány kifogástalan példány mellett vannak fehér-arany, fekete-arany, foltos és halvány rózsaszínű egyedek is. Az aranyhalnak ma számos tenyészváltozata van, alak, úszó és színezet tekintetében óriási választékot nyújtva. A legismertebbek ezek közül: az üstökösfarkú, a fátyolfarkú, a tojáshal, az oroszlánfejű, a pirossapkás, a kalikó, a vörös teleszkópszemű, a fekete teleszkópszemű, az égrenéző, a hólyagosszemű, a nyílfarkú, a kucsmás, a gombafejű és a tarka aranyhal. Ezen változatok leírásával, tenyésztésével és tartásával részletesen foglalkozik Pénzes-Tölg Az aranyhal című kötete. Az aranyhal legegyszerűbben a lefejéses módszerrel szaporítható. Egy-egy nagy medencében 22-23 fokon tartjuk a tenyészpárt, ahol változatos és bőséges etetéssel hozzuk kondícióba halainkat. Amikor hajtani kezdik egymást, eljött az ideje a lefejésnek. A halakat ki kell fogni a medencéből, majd puha ronggyal letörőljük őket. Az ikrát egy teljesen tiszta tányérba fejjük úgy, hogy a nőstényt bal kezünkbe fogjuk, a fej és a hát a tenyerünkben legyen, míg a hasd kifelé mutasson. Jobb kezünk hüvelykujjával a kopoltyúktól kezdve enyhe nyomást gyakorolunk az ivarnyílás felé. 5-8 húzó-nyomó mozdulattal általában sikerül az ikrát a nőstényből kipréselnünk. A nőstényben nem szabad ikrát hagyni. Ezután a hímet vesszük kézbe, és hasonló módon nyerjük tőle a tejet. A sűrű fehéres tejet az ikrákra kell csepegtetni. Ezután tompa üvegrúddal vagy műanyag kanállal összekeverjük a tejet az ikrával, vigyázva arra, nehogy az ikrákat megsértsük. Ezután 22-23 fokos tisztavízzel felöntjük a tányért, majd a megtermékenyített ikrákat üvegmedencébe öntjük, amelyben teljesen tiszta, azonos hőfokú víz van. Ezzel a módszerrel akár 10000 ivadék nyerhető egy-egy pártól. Az ivadék 5-7 nap alatt kikel. Fölnevelésük nem nehéz, mert viszonylag nagyok és igen falánkak. Szükség esetén néhány napig a tojássárgája is megfelelő eleség. Az ivadék gyorsan nő, 8-12 hónapos korig nagy részük barna, csak ezután kezdenek színesedni. Az aranyhal különleges forma- és színváltozatai hasonló módon szaporíthatók a legeredményesebben.  

Oldal: Pontyfélék tartása és tenyésztése
Díszhalakról minden ami csak szükséges lehet. - © 2008 - 2024 - diszhalinfo.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat