Hazájuk India, Burma a MAláj-félsziget, valamint Szumátra. Elterjedési területük igen széles, kiterjedt India legtávolibb területeire is, Brachidanio reriót találtak még India legészakibb részén is. Minden Danio faj kimondottan csapathal. Lehetőleg hosszú levelű növényekkel beültetett medencékben tartsuk őket, ahol elegendő mozgási lehetőségekhez jutnak. A 22-24 fokos víz a megfelelő télen azonban elegendő 18-24 fok is. Az ennél alacsonyabb vízhőmérsékletet csak átmenetileg viselik el. Nagyon meghálálják a rendszeresen adott friss vizet. E célból 2 hetenként vizük egyharmadát cseréljük le és töltsük fel friss csapvízzel. A Danio fajok nem igényesek a víz kémiai összetételével szemben. Falánk, mindenevő halak. Tenyésztésük nem nehéz, kezdők számára a legkitűnőbb gyakorlóhalak. A kisebb testű fajok részére elegendő 8-10 literes ívatómedence, amely lehetőleg ne legyen magasabb 15 cm-nél. A víz keménysége és kémhatása nem befolyásolja érdemlegesen a tenyésztés eredményességét. Ívatáshoz friss vizet használjunk. AZ ívatómedence egyik sarkába laza perlonvatta csomót helyezzünk. A medence alját mogyoró nagyságú kaviccsal vagy üveggolyóval két cm magasan feltöltjük. Ez az ikrák részére védelmet ad. A víz hőmérséklet 24-26 fokra állítsuk be. A Danio fajok között gyakoriak az ikrafaló egyedek. A reggeli napfény serkentőleg hat az ívó párra. Először a nőstényt helyezzük az ívató medencébe, a következő nap este egy vagy két hímet. Ha azt tapasztaljuk, hogy az egyik hím állandóan zavarja a másikat, akkor a gyengébb hímet halásszuk ki a medencéből, és a nőstény csak az erősebb hímmel maradjon az ívatómedencében. Ha a pár összeillő, a következő reggel korán megkezdik az ívást. A hímek hevesen hajtanak. Egy-egy villámgyors párzás alkalmával akár 30-40 ikra is kipréselődik a nőstényből és a kavicsok közé hullik. Ívás után a párt haladéktalanul ki kell fogni a medencéből. Egy jól tartott tenyészpár három hetenként ívatható. Az ikrákból 24-28 óra alatt kel ki a lárvák többsége, egy részük azonban akár 2-3 napig is fejlődik az ikrában. A kis halak 4-5 nap múlva elúsznak. Igen aprók, így csak infusoria, apró rotatória, valamint tojáspor etethető az első napokban. Gyorsan nőnek és egyhetes kortól etetésük már nem okoz nehézséget. A mikrót szívesen fogyasztják. Egy családban 200-400 is felnőhet. A Danio fajok keresztezhetők egymással.
BRACHIDANIO ALBOLINEATUS=SZÍNJÁTSZÓ DÁNIÓ
Hazája: Hátsó-India és Szumátra. Az oldalak ráeső fényben kékeslilán irizálók. A hát mélykék, a has kékes ezüst. A mellúszók magasságában hátrafelé szélesedő, narancsvörös csík húzódik, amelyet kékeszöld szegély díszít. A farokúszó közepe cseresznyepiros. A többi úszó pirosas. A nőstény teltebb és egy kissé halványabb színű. A hím karcsú, színei élénkebbek, 5-5,5 cm-nél nem nőnek nagyobbra. Szeretik a világos medencét. Mindenevők. A víz hőmérsékletét tartsuk 22-24 fokon. Tenyésztése hasonló a nemzetségről szóló bevezető részben leírtakkal. Egy nőstényhez két hímet tegyünk ki a zívató medencébe. Ívási hőmérséklet 26-27 fok.
BRACHIDANIO NIGROFASCIATUS=PETTYESÚSZÓJÚ DÁNIÓ
Hazája Burma északi része. A hát olajbarna, az oldalak alapszíne tejfölsárga. A kopoltyúfedőtől a farokúszó középső sugaráig aranysárga csík húzódik, melyet alulról és felülről kékesfekete csík tesz még szembetűnőbbé. Az alsó sötét csík alatt több sorban kékesfekete foltok vannak, amelyek a farok alatti úszóra is átterjednek. A mellúszók kivételével úszói sárgák. Testhossza 4 cm. A nőstény teltebb, a hasa világossárga. A hím karcsú, a hastájék narancssárga. Tartása azonos a Danio albolineatuséval. Ívás előtt 10-14 nappal az ivarokat válasszuk szét. Egy nőstényhez két hímet tegyünk. Kevésbé szapora, mint a többi Danio faj, egyébként a szaporítása azonos a bevezetőben leírtakkal. Hazánkban újabban kevesen tenyésztik.
BRACHIDANIO RERIO=ZEBRA DANIÓ
Hazája: Elő-India. A hát olajbarna, az oldalak és a has alapszíne sárgásfehér. Törzsén a kopoltyúfedőtől a farokúszó végéig 4 sötét acélkék csík húzódik. A csíkozottság a farok alatti úszóra is átterjed. A hátúszó alapszíne sárgásbarna, kék szegéllyel, kívül fehéren szegélyezett. A kopoltyúfedő kék, fehér foltokkal. A nőstény sokkal teltebb, színei kevésbé élénkek. A hím karcsú, alapszíne aranysárga csíkjai sötétebbek. Testhossza 4,5 cm. Tartása, tenyésztése azonos a bevezetésben leírtakkal. Csak fiatal nőstényt párosítsunk. Általában két hímet tegyünk egy nőstényhez. A hímek erőteljesek, sötét aranysárga alapszínűek és intenzív, szabályos csíkozásúak legyenek.
BRACHIDANIO FRANKEI=LEOPÁRD DÁNIÓ
Rendszerint hovatartozása nem eldöntött. A szakértők többsége szerint a zebra dánió mutációja. A zebra dánió egy csehszlovákiában kitenyésztett színváltozata ez, amely tisztán továbbtenyészthető. Alakja, nagysága megegyezik a zebra dánióéval. A háta olajbarna, a test alapszíne krémsárga, a sötétkék csíkozás helyett azonban sötétkék, nagyon tetszetős pontsorok díszítik oldalait, valamint a farok és a farok alatti úszó is. A nőstény teltebb, a hím karcsúbb termetű és egy kissé élénkebb színű. Tartása és tenyésztése azonos a zebra dánióéval. Rendkivül tetszetős változat, amelynek szélesebb körű elterjedése feltétlenül indokolt.
DANIO MALABARICUS=MALABÁRI DÁNIÓ
Hazája Elő-India nyugati partja, valamint Ceylon. A hát zöldesszürke, a has világos rózsaszín. Az oldalát 3-4 világos acélkék hosszanti csík díszíti, amelyeket aranyszínű, vékonyabb sávok választanak el egymástól. A kopoltyúfedők mögött néhány függőleges keresztcsík húzódik. A szem írisze aranyszínű. Az úszók rózsaszínűek, kivéve a mellúszókat. Testhosszuk 10-12 cm. Már a 7 cm-es egyedek is ivarérettek. A nőstény teltebb, kevésbé élénk színezetű. A hím karcsúbb, élénkebb színű. Szereti a nagyobb méretű medencét, amit mozgékonysága és testnagysága is indokol. Ívatómedencéje legalább 40-50 cm hosszú, 25-30 cm magas, 30 cm széles legyen. Egyébként tenyésztésének feltételei azonosak a bevezetőben leírtakkal. Az ismertetett dánió fajokon kivül hazánkban bekerült a Danio regina és deverio is. Mindkét faj 10-12 cm testhosszúságú, színezetük valamint habitusuk a malabáriora emlékeztet. Tartásuk és tenyésztésük megegyezik a malabári dánióéval.
TANICHTHYS ALBUNOBES=KOLIBRIHAL
Hazája Kína. Hegyi patakok lakója. Háta sötétbarna. A hastól a faroktőig zölden vagy sárgán irizáló élénk csík húzódik végig. Fiatal állatokon az irizáló csík élénk kékeszöld, a neonhalakéhoz nagyon hasonló. E csík alatt sötétbarna sáv húzódik, ami a kontrasztot erősíti. A has világosbarna. A hát és a farok alatti úszó narancssárga, kifelé vörösbe átmenő. A nőstény hasvonala domború, színei halványabbak. A hímek egyenes hasvonalúak, főleg úszóik színei élénkebbek. 4 cm-nél ritkán nő nagyobbra. E színpompás díszhalunk nagyon jól tűri az alacsonyabb vízhőmérsékletet. Télen 12-16 fok elegendő számára. Nyáron a 24-25 fokos vizet még jól tűri de a magasabb hőmérsékletet már nem kedveli. Csapathalak, békés természetűek. Az akvárium vizének minősége iránt nem igényesek. Az oxigénhiányt azonban nem viselik el, még viszonyleg rövid ideig sem. Könnyen szaporítható halfaj, azonban népes családokat ritkán sikerül nevelni utánuk. Ennek fő oka, hogy vannak elhúzódóan, akár 10 napig, naponta ikrázó törzsek, és vannak olyanok, amelynek nőstényei egyszerre akár 200-300 ikrát is raknak egy napon. Természetesen e napokig tartó ciklusokban ikrázó törzseknél a folyamazosan, elhúzódóan kelő ivadék nevelése sokkal több gondot okoz, és rendszerint nagyobb az elhullási arány is. Ívatási hőmérséklet 23-25 fok. Egy nőstényt egy hímmel párosítsunk. A nemeket a tervezett ívatás előtt 10-14 napra válasszuk szét. Az ívatómedencében lehet friss eső, forralt vagy csapvíz is, ha keménysége nem több 10 nk-únál. Általában nem ikrafalók, így sem kavicsot, sem homokot nme szükséges az ívatómedencébe tenni. Az ikrarablás e fajban egyedi tulajdonság, és meglehetősen ritka. Ívatásra egy 5-10 literes medence már megfelelő. Az ivadék 48 óra alatt kel ki, elúszni azonban csak a 4-5. napon szokott. Az ivadék nagyon kis szájnyílású, így az első héten csak apró élő eleséggel, főleg papucsállatkákkal, apró kerekesférgekkel etessük.